A következő alkotás egy némileg babrás háromrétegű sütemény lett. Az utolsó réteg zselatinból készült, amit előkészítettem és vártam a megfelelő állag kialakulását. Közben beesteledett és én aznap még nem voltam misén, így felkerekedtem. Az előzetes vizsgálatok alapján úgy ítéltem meg, hogy a zselatin pont jó lesz, amikor hazaérek. Mise után térden álló férj fogadott: segíteni akart és ráöntötte a zselatint a sütire. A süti cupp.... beszippantotta az összes zselatint :-) Második adag süti stornó.
De semmi vész, mert vasárnap délután készült egy hatalmas adag pizzás csiga is, amit tiltó listára helyeztem, bár gyermekeim kitartóan köröztek körülötte.
De amire nem voltam felkészülve: amíg misén voltam Bazsi hazaérkezett a két napos lelkigyakorlatról és nem volt tisztában a tiltólistával, úgyhogy boldogan rávetette magát a pizzás csigára. Többi ygermekem pedig azt hitte, megszűnt a tiltólista... Miséről hazatérvén, térdeplő férj vallomását túlélvén pillanatok alatt szembesültem az utolsó süteményes tálca ürességével is.
Szerencsére hétfő reggel 6kor nyit a piacon a kisbolt: vettem egy adag muffint (tele mindenféle rémes adalékanyagokkal :-), csokimázt, szórócukrot és otthon körülbelül negyedóra alatt gyönyörű cukorszórásos házi muffinokat varázsoltam. :-)
Később azért még egy zselatinnal javítottam a babrás sütin, úgyhogy nekünk ízlett (Szerintem nagyságrenddel finomabb mint a bolti, adalékanyagos muffin :-) Remélem gyermekeim tanárai nem olvassák a blogot :-) De a rászánt idő és törődés meg volt...
