Iszonyú húzós hét: kb. 700 tankönyvigénylő adatainak gépre vitele, 31 bizonyítvány megírása - rengeteg elégségessel (ez a leghosszabb beírható értékelés :-), ugyanez még egy dokumentumba, és persze érettségiztetés reggel-délben-este...Magyarul reggel 7.30kor már a suliban, este 7-ig... Egy ilyen hét utolsó napjaiban felbukkantak némi kamaszgyerekek Bazsi mellett. A dolognak ez a része ok, bár néha elgondolkozom, hogy az utca mennyire értékeli a kamasz-nyerítést - jut ebből bőven a kánikula miatt nyitott ablakok végett. Engem persze hívogat az ágy, de nem így a fiúkat. Az aktuális EB meccs végén megjelennek, mert éhesek. Gyártom a rántottát, olvasztott sajtot, persze közben dohogok, az órára pillantva
"Pont tíz óra van. Ilyenkor már nem eszik az ember. Hogy vagytok ilyenkor képesek még enni? mit lehet ilyenkor enni..."
Bazsika, szemrebbenés nélkül, a bajsza alatt dörmögve:
"Tízórait"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése